A problémamegoldás összetett kognitív folyamat, amely számos biokémiai reakciót foglal magában az agyban. A problémamegoldásért felelős néhány konkrét biokémiai reakció a következő.
A problémamegoldás során az agyban dopamin, egy neurotranszmitter szabadul fel. A dopamin segít szabályozni a jutalmazási rendszert, és részt vesz a motiváció folyamatában, ami elengedhetetlen a problémamegoldáshoz. A dopamin felszabadulása a problémamegoldás során segíthet az egyéneknek motiváltnak érezni magukat, hogy kitartsanak a megoldás megtalálására irányuló erőfeszítésükben (Berridge, 1996).
A noradrenalin egy másik neurotranszmitter, amely a problémamegoldás során szabadul fel. Ez a vegyi anyag segít növelni az éberséget és a fókuszt, lehetővé téve az egyének számára, hogy az adott feladatra koncentráljanak (Arnsten, 2009). A noradrenalin segít a memória javításában is, ami fontos az információ megőrzéséhez és a múltbeli tapasztalat felidézéséhez, amely hasznos lehet a problémamegoldásban (Buzsaki, 2006).
Az acetilkolin egy másik neurotranszmitter, amely részt vesz a problémamegoldásban. Ez a vegyi anyag részt vesz a tanulási és emlékezeti folyamatban, és segíthet az egyéneknek abban, hogy hatékonyabban dolgozzák fel az információt a problémamegoldás során (Kesner, 2013).
A szerotonin egy olyan neurotranszmitter, amely részt vesz a hangulat és a stressz szabályozásában. Amikor az egyén stressznek van kitéve, a szerotonin szintje egyensúlytalanná válhat, ami rontja a hatékony problémamegoldó képességét (Stein, 2008). A szerotoninszintet növelő tevékenységgel, például egy festmény nézegetésével az egyének csökkenthetik a stresszt, és javíthatják a problémamegoldó képességüket (Lavretsky, 2013).
A glutamát egy izgalmi neurotranszmitter, amely részt vesz a tanulási és emlékezeti folyamatban. A problémamegoldás során a glutamát felszabadul az agyban, lehetővé téve az egyének számára az információ feldolgozását és az idegsejtek közötti új kapcsolatok kialakítását (Fuster, 1997).
A problémamegoldás összetett folyamat, amely számos neurotranszmitter, köztük dopamin, noradrenalin, acetilkolin, szerotonin és glutamát felszabadulásával jár. Ezek a vegyi anyagok együttesen szabályozzák a hangulatot, fokozzák a fókuszt, javítják a memóriát és az információfeldolgozási képességet; és ez mind elengedhetetlen a hatékony problémamegoldáshoz.
Hivatkozás
Berridge, K. C. (1996). Élelmiszer-jutalom: a vágyakozás és a tetszés agyi szubsztrátjai. Neuroscience and Biobehavioral Reviews, 20(1), 1-25.
Arnsten, A. F. (2009). A prefrontális kéreg szerkezetét és működését károsító stresszjelző útvonalak. Nature Reviews Neuroscience, 10(6), 410-422.
Buzsaki, G. (2006). Az agy ritmusa. New York: Oxford University Press.
Kesner, R. P. (2013). Az acetilkolin szerepe a memóriában. Neuro-pszichofarmakológia, 38(1), 56-72.
Stein, M. B. (2008). A stressz és a pszichiátriai rendellenesség közötti kapcsolat. Primary Care, 35(2), 181-197.
Lavretsky, H. (2013). A jógameditáció kísérleti vizsgálata depressziós tünetekkel küzdő demenciát ápoló családtagok számára; hatás a mentális egészségre, a kognícióra és a biológiára. International Journal of Geriatric Psychiatry, 28(1), 57-65. Fuster, J. M. (1997). A prefrontális kéreg. A homloklebeny anatómiája, élettana és neuropszichológiája. Philadelphia: Lippincott-Raven Publishers.
