Athéné istennő a görög mitológia egyik legfontosabb és legtiszteltebb alakja. A róla elnevezett város, Athén védőistennőjének tekintik, és az egész ókori Görögországban széles körben tisztelték. Athénét az élet számos aspektusával hozták összefüggésbe, többek között a bölcsességgel, a bátorsággal, az inspirációval, a civilizációval, a joggal és az igazságszolgáltatással, a stratégiai hadviseléssel, a matematikával, az erővel, a stratégiával és a művészeti ágakkal.
A mitológiája szerint Athéné teljesen kifejlődve és páncélosan született az apja, Zeusz fejéből. A kedvenc gyermekének tartották, és gyakran ábrázolták őt ádáz harcosként, aki igazságot szolgáltatott, és megvédte a várost és a népet. Athénét szűz istennőnek is tartották, a tisztaság és a fegyelem jelképének.
A személyiségét tekintve, Athénét bölcsnek, igazságosnak és gyakorlatiasnak ábrázolták. Gyakran ábrázolták vita közvetítőjeként, és ismert volt a nyugodt viselkedéséről és intelligenciájáról. A bölcsességét páratlannak tartották, és mind az istenek, mind a halandók keresték a tanácsáért.
Ami a mitológiában betöltött szerepét illeti, Athéné több híres mítoszban is szerepet játszott, többek között a Medúza történetében, az Athéné és Poszeidón között Athén pártfogásáért folyó versenyben, valamint Párisz ítéletében, ahol Párisznak a bölcsesség ajándékát ajánlotta fel kenőpénzként, hogy őt válassza a legszebb istennőnek.
Athéné istennő a bölcsesség, a bátorság és a civilizáció megtestesítője, és történetei ma is megragadják és inspirálják az embereket.
Tudományos referencia
Bulfinch, T. (1913). Bulfinch mitológiája. New York: Brown, and Company.
Burkert, W. (1985). Görög vallás. Cambridge, MA: Harvard University Press.
Hamilton, E. (1942). Mitológia. New York: Brown, and Company: Little, Brown, and Company.
Kerenyi, C. (1976). A görögök istenei. London: London: Thames and Hudson. Pomeroy, S. B. (1994). Istennők, kurvák, feleségek és rabszolgák: Nők a klasszikus ókorban. New York: Schocken Books.
