A görög istenek és istennők évszázadok óta lenyűgözők, nemcsak a mitológiai történetük és isteni hatalmuk, hanem a különleges személyiségük miatt is.

Az ókori görög kultúrában az isteneket az emberi személyiség és viselkedés különböző aspektusai szimbolikus reprezentációjának tekintették, amelyet a modern pszichológusok tanulmányoztak és elemeztek. Az ilyen reprezentációnak a megértése betekintést nyújthat abba, ahogyan az ókori görögök az emberi természetet értelmezték, és a személyiség modern megértését is megalapozhatja.

Zeuszt, az istenek királyát és az ég istenét gyakran ábrázolták hatalmas és tekintélyt parancsoló alaknak, aki egyszerre volt igazságos és kiszámíthatatlan. Ő képviselte a dominancia személyiségjegyét, amelyet a hatalom, a státus és a mások feletti ellenőrzés iránti vágy jellemez. A személyiség ötfaktoros modellje (FFM) szerint a dominancia egyike a Big Five személyiségvonásoknak, amelyek közé tartozik még az extraverzió, az elfogadhatóság, a lelkiismeretesség és a neuroticizmus. A kutatás kimutatta, hogy a magas dominanciájú emberek általában erős önérvényesítő képességgel, magabiztossággal és vezetési vággyal rendelkeznek, míg az alacsony dominanciájúak inkább passzívak, és kerülik a hatalmat és az irányítást.

Apollónt, afény és a prófécia istenét gyakran úgy ábrázolták, mint racionális és intellektuális figurát, aki a tudás és az értelem erejét képviselte. Ez szorosan kapcsolódik a nyitottság személyiségjegyéhez, amelyet a kíváncsiságra, a kreativitásra és az új dolgok megtapasztalására való hajlam jellemez. A magas nyitottságú embereket gyakran tartják fantáziadúsnak, innovatívnak és eklektikusnak, míg az alacsony nyitottságúak inkább konvencionálisabbak és hagyományosabbak a gondolkodásukban és a viselkedésükben.

Árészt, a háború istenét gyakran ábrázolták agresszívnak és harciasnak, aki az extraverzió személyiségjegyét képviseli, amelyet a társaságkedvelés, az asszertivitás és a szociális inger keresésére való hajlam jellemez. A magas extraverziójú emberek általában kifelé fordulók, beszédesek és energikusak, míg az alacsony extraverziójúak inkább befelé fordulók, zárkózottak, és a magányos tevékenységet kedvelik.

Hérát, aházasság és a szülés istennőjét gyakran ábrázolták gondoskodó és anyáskodó figuraként, aki a kellemes személyiségjegyet képviselte, amelyet az együttműködés, az empátia és a mások segítésére való hajlam jellemez. A magas egyetértési képességű emberek általában kedvesek, együttműködők és együttérzők, míg az alacsony egyetértési képességűek inkább versengők és konfrontatívak.

A görög istenek és istennők úgy tekinthetők, mint az emberi személyiség különböző aspektusainak szimbolikus ábrázolása, ahogyan azt az ókori görögök értelmezték. Ez az allegorikus ábrázolás betekintést nyújt abba, ahogyan a különböző személyiségjegyeket az ókorban tekintették és értelmezték, és a személyiség modern megértéséhez is hozzájárulhat. A görög istenek és istennők személyiségének tanulmányozásával jobban megérthetjük, hogyan ábrázolták és fogalmazták meg az emberi természetet a történelem során.

Hivatkozás

McCrae, R. R., & Costa, P. T. (1997). A személyiségjellemzők struktúrája mint az emberi egyetemesség. American Psychologist, 52(5), 509-516.

Saucier, G., & Goldberg, L. R. (1996). A HEXACO személyiségfaktorok személyiség- és érdeklődési korrelátumai. Journal of Personality, 64(3), 479-493.

Costa, P. T., & McCrae, R. R. (1992). Revideált NEO Személyiségleltár (NEO-PI-R) és NEO Öt-Faktoros Leltár (NEO-FFI) kézikönyv. Odessa, FL: Psychological Assessment Resources. Barrick, M. R., & Mount, M. K. (1991). A Big Five személyiségdimenziók és a munkateljesítmény: A meta-analysis. Personnel Psychology, 44(1),